dream with Flora
Dream with Me





Template were made by flwsdaisy. Image was taken from transparent and tutorial from wanaseoby.xoxo
-.-"
2011. április 5. | 4/05/2011 | 0Comment

A múltkor már gondoltam rá,h írok egy nyavalygós bejegyzést,mert egyszer mindenkinél betelik az a bizonyos pohár...azt hiszem nálam ez most történt meg...

Valahogy nem vagyok idevaló. Valahogy nem értenek meg. Jönnek azzal,hogy semmihez nincs türelmem... Azt hiszik ismernek...És én már kezdek belefáradni, hogy tegyem a szépet...
Először is:kitartó vagyok! Igen is az! Amit tényleg szeretnék véghez viszem,még ha az ég le is szakad!
Kettő:Egyáltalán nem ismernek. Nem tudom minek látnak,hisznek,de egy könyvet nem a borítója alapján kell megítélni. És jóformán a saját anyám nem tudja,hogy mégis mi érdekel...Vagy nem képes felfogni, h amit én magasról letojok,azt magasról letojom!
Pont aktuális az énekkar téma! Mostanában olyan szerencsétlenül jött ki a lépés,h mindig akkor betegedtem le,amikor elkezdtünk felkészülni a fellépésekre plusz még ott vannak a táncfellépések,amik szintén mindig egybeestek az énekkarral. Én szívesen énekelek,tényleg! De nem hagyhatom ott a fellépést mert énekkar van! És amikor lemegy a báli szezon,már becsatlakoznia próbákba nem igen tudok,mert már megvannak a szólamok és lassan kezd kialakulni az egész,úgyhogy innentől fújhatom.

Három: kezdem úgy érezni magam mit a kisujjam. Pontosabban még ő is jobb helyzetben van,mert neki is van párja. De én nem értem Kittiéket. Oké egy ideig poén,meg én is velük röhögök,de amikor rajtad röhögnek és nem veled, az sz*r(bocsánat,de ez van,ilyen a hangulatom). És betelik egy idő után az a bizonyos pohárka... Az én türelmem is véges. És azt még nem tudják ha én igazán bedühödök,akkor miket vagyok képes cselekedni. Lehet megszeretnék ismerni?
Eddig én tartottam a vállam,nekik. Sírják ki magukat rajta. Én segítek,megoldjuk valahogy,közösen.De ha egyszer elegem lesz,akkor kiborulok és nem leszek többet nekik,h "Gyere szépen! Mondjad mi van!"  És majd akkor fogom őket otthagyni a problémáikkal együtt.
A mai bajom például az ebédszünetből fakad. Elmentünk Nikával a boltba. Utána leraktam a pénztárcámat az asztalra. A szomszéd padnál beszéltem Ancsáékkal,h hogy legyen felosztva a tananyag,ki,mit tanuljon meg a versenyre. Erre a "drágáim" a hátam mögött kipakolták a pénztárcámat, és azon röhögnek h mi van benne?! Kösz,kedves. Akkor kezdem elölről: 1., kicseszettül úúútálom ha valaki az engedélyem/tudtom nélkül matat a                                                          dolgaim közt.
                                                         2., Még vagy ezer éve beleraktam egy csomó gagyi kártyát,amiről jóformán megfeledkeztem (ilyenek mint pl.: marslakócskák meg egyéb kakik) és ezen röhögnek? Voltam a plázába egy tök jó boltba (ezotériás) és rögtön jósnő lettem?? Komolyan mondom ezzel rendesen fel tudnak b*szni. De marhára tele van az agyam azzal, h mindenen röhögnek legyen az bolt,cucc,anime... Na ez meg a másik! Beszéltem nekik az animékről(amit írtam az előző cikkbe), bár ne tettem volna! Most folyton a yaoit viszik. Basszus,én csak megemlítettem nekik h van ilyen is,ők meg mást se látnak csak "szex így-pasi úgy". -.-" Ezmiez? Értelmifogyiság?? Nem bántani,akarom őket,de abba hagyhatnák,mert gáz. Kimegy az utcára és vki esetleg animés,mit fog hinni?? :/ Majd akk lesz égő. Bár én szóltam nekik...

És visszatérve a pénztárcára,nem gondolják,h semmi közük az én cuccaimhoz. Bocsánatot kérek, h nem cserélgetem nap-mint-nap a cuccokat a pénztárcámban! Utána meg csodálkoznak h bevágom a durcát, és még ők kérdezik h mi bajom van?!? -.-" szánalom... Már csak arra lennék kíváncsi,hogyha én turiznék az ő cuccaik között hogy állna a pofikájuk? 
 
A németet is rendesen elb*sztam emiatt a k*va szünet miatt! Egyáltalán nem voltam képbe, és azt az egy szerencsétlen mondatot nem tudtam összehozni? Ez gáz. -.-" Nagyon jó...Most meg Juditék gondolom eléggé pikkelnek rám,de nem tudom miért... Tnő feladta házinak a maradék részét a feladatnak,de azt az ordítozók hibájából tette. Nekem még megszólalni is nehéz volt,nemhogy még kiabálni. Bár Juditnak is csak a szájáról tudtam leolvasni... És van egy kedvenc mondásom: "Ha a hátam mögött beszélsz,pont jó helyen vagy hogy kinyald a seggem." Hát igen. Jöjjön és mondja meg mi nem tetszik, vagy fogja be! Köszönöm! 
A német után a tánc és dráma kész kínszenvedés volt. Nika,szívem odajött és meg is kérdezte h mivan velem,de én egy értelmes szót nem bírtam volna kinyögni...Könnyen lehet ha kinyitom a szám, a bőgést nem tudtam volna visszafolytani. Nem szóltam. Így sikerült. A kérdésére: Fáradt vagy?-csak egy fejbólintással jeleztem hogy igen. Pedig egy tonnás kő ült a szívemen. De nehéz lett volna elmagyarázni... És a vállra visszatérve. Nem tudom létezik-e olyan váll,ami az én "terheimet" elbírná.(most nem dramatzálni akarok,de elég sokmindenkit meghallgatok
Pedig szerettem volna sírni. Szerettem volna valakinek,aki tényleg megért, elmondani, hogy nagyon szarul érzem magam. Szerettem volna magam mellett tudni valakit,aki nem röhög ki, azért amilyen vagyok. Nem tehetek róla,hogy engem nem érdekel a gyöngyfűzés, és szépen rajzolni sem tudok! És (mert errefelé egy ilyen "begyöpösödött" városban ez egyáltalán nem az) egy nem szokványos hobbim van. Szeretek animét nézni. Ez vagyok én! Fogadjanak el így. Én nem szeretnék gyöngyfűző üzletet Londonban, vagy nagy kiállításokat,mint egy híres festőművész. Én csak én akarok lenni,szeretném élni a saját életemet. 


Visszatérve a 7. órára...azt már úgy ültem végig,hogy a sírás kaparta a torkomat...Csak nyeltem vissza a könnyemet, vettem egy mély lélegzetet és arra koncentráltam hogy legyen már vége...Aztán,persze nagy nehezen,kicsengettek...

   Nincsenek nagy terveim. Sőt! Lehet hogy semmilyenek sincsenek... De majd lesznek! Tudom hogy lesznek! Ha eljön a megfelelő pillanat. Én addig álmodozom...Egy jobb helyről...És reménykedem,hogy létezik...