Inkább mellőzném a címadást... meg amúgy nem is igazán tudom miért írok...pusztán írhatnékom van. Persze ötlet nuku,hogy miről is szóljon újabb bejegyzésem... :/
Akkor szerintem untatlak titeket magammal,bár a könyv szerint korlátozni kell az egónkat,de most én akkor is szövegelni fogok, nem is olyan célból teszem,amilyenből a könyv tiltja..végtére is ez egy blog... az én blogom :D
Naszóval.... ma beosztottam a maradék nyári szünetem. Erre büszke vagyok! Holnaptól "már csak" teljesítenem kell. Előre a szorgalomért! *  buzgó Yuuki-san felkiált* :D 
Kötelezők,német mondatok, felirkáltam őket a naptáramba ^^ úgyhogy tanulásra készen állok! :)
Délután tánc volt, és persze h le lettem cseszve (ugyan mikor nem lennék? -.-) és pont ezért nem is tudtam neki szólni hogy se 30-án nem leszek, és utána nem akarok lenni. Pedig  reggel totál gyomorgörcsöm volt hogy mit fog szólni, aztán kaptam az infót h Fanni fogja a próbát tartani, Bea nem lesz,majd felhívták Beát, és szóltak h várjuk meg... marhajó -.- és ültem ott minimum egy órát, csak azért h Bea ideérjen... persze sikerült előtte elcseszni -.- utána meg leordított,teljesen jogosan, de utána nem mertem már oda menni a hülyeségeimmel...sőt kedvem sem volt... Örültem hogy mehetek haza! Persze "egész úton hazafelé azon gondolkodám" mégis mi a franckor fogok én kilépni abból a nyamvadt tánccsoportból?!!? De előre látom,anyám rögtön azzal fog jönni h nicns kitartásom ésatöbbi ésatöbbi,de véletlenül se gondolna bele h azért hagyom abba mert egyáltalán nem érzem magam jól abban a közegben, vagy azért mert tök béna vagyok...Bár az utóbbit megpróbáltam neki elmagyarázni, erre: itthon például hányszor próbálom el?? De ha már itt járunk-oké,h nem a többieket kell nézni- de tényleg, ők hányszor próbálnak otthon?? még Gyuszika is tudja,pedig ő sem egy nagy táncoslábú... :// amit én meg is tudakoltam drága érsanyámtól, persze erre már nem tudott mit mondani...amúgy meg csak úgy megjegyzés képpen elárulnám,hogy én igenis elpróbáltam és meglepő módon nem ment! -.- rájöttem h nem tudok egyszerre több dologra figyelni...vagy számolok,vagy az ütemet figyelem...a lépésekkel vhogy nem voltam tisztában,így számolni nem tudtam, és akkor döbbentem rá igazán, hogy a zenét meg egyáltalán nem figyelem...Semmi, az ég egy adta világon, semmilyen  lépés nem ugrott volna be, ha csak a zenét nézzük... azóta már letisztázódott nagyjából... De pont ezaz!! Csak nagyjából!! holott már rég 120%-on kellene h menjen... De egyszer tényleg el fogom hívni anyát próbára... megnézheti mennyit bénázok 2 tánc alatt...más 5 alatt nem vét annyi hibát :// Meg egyáltalán, ha látná h szünetekben hogy ülök és bámulok ki a fejemből...úgy ki vagyok közösítve az egész bandából ahogy csak lehet...vannak emberek akikkel tényleg jóban vagyok,de velük sincs olyan szoros kapcsolatom...

Megpróbálom érthetően felvázolni...X=akivel jóban vagyok, Z=X-nek barátnője,mi már kevésbé csípjük egymást. Szóval én nagyon jóba vagyok X-szel,de neki ott van Z aki közelebb áll hozzá....ez nem is lenne baj,csakhogy Z akkora észnek hiszi magát, hogy az már undorító, és nem is nagyon csípjük egymást... ennek következtében X-szel sem vagyok olyan közeli barátságban,pedig vele szívesen ellenék...
Ez az egyik eset. A nagyképű fiúcskákat meg nem nagyon kedvelem, úgyhogy a banda pasi tagjaival nem nagyon állok szóba. Rohadtul egyedül érzem magam próbán, de ezt anya nem igazán képes felfogni...úgyhogy azt is százas hogy nehezen fogja megélni,amikor bejelentem hogy kiléptem. De ez az én életem, szeretném azzal tölteni,amit szeretek. Meg amúgy is lesz mit még táncikán kívül csinálni...bőven! Úgyhogy már kimondhatatlanul várom a pillanatot,amikor "kijelentkezem" a csoportból. Kész álom lesz! 

Anya meg, gondolom azért nem enged,mert amikor általánosba járt, őt sosem engedték néptáncolni,mert túl magas volt és nem talátak hozzá párt... Rajtam éli ki ezt a hiányát. Az egyetlen gond h én nem vagyok egyszerűen irányítható típus,szóval ez nem jött be. Tulajdonképpen már az elejétől kezdve ő akarta annyira hogy menjek már táncolni, de nem tudja,hogy nekem min kell végigmennem, h egy nyamvadt koreográfiát meg tudjak tanulni. :/
De egyvalamire jó volt...a Szellem megmutatta hogy a táncolás tényleg nem nekem való... "Mindenki jó valamire..ha másra nem elrettentő példának." -Gesztinek igaza van. Én a táncban pontosan egy elrettentő példa vagyok. De legalább az életutam megtalálásában haladtam valamire :D Ez is több mint a semmi! :)
Drukkoljatok, hogy a kilépésem napja mihamarabb eljöjjön! Kérlek! *.*

«

»