Nem is tudod mennyire! Te vagy az aki mellettem áll, Te vagy az aki megvigasztal, Te vagy az aki a legutolsó hülyeségemig meghallgatsz és még se szólsz semmit. Te vagy az aki igazán ismer. Te vagy az akinek igaz lehetek, aki nem fog megvetni azért, aki vagyok. Te vagy az, aki igaz nekem.

Te vagy az, aki nélkül nem tudnék élni.

Te vagy az én igazgyöngyöm. A végtelen kedvességem. A tündérarcú, pirospozsgás babám.

Te vagy az akiért mindent megtennék.

Csak testem olyan tehetetlen, hogy így is annyira keveset tudok visszaadni mindabból a rengeteg önzetlenségedből, amit Te nekem szánsz. Sajnálom, hogy ilyen önző vagyok. De értsd meg, nem tehetek róla...Te vagy az, akire igazán, egyedüliként szükségem van.

Te vagy az, akire legszomorúbb pillanataimban gondolok. Te vagy az aki, mindig megnyugtat.


Köszönöm. Hogy vagy nekem.

Köszönöm, hogy gondolhatok rád, hogy Te lehetsz az, aki most is fejemben jár.

Hisz' megállás nélkül csak azon agyalok:

«

»